Jelképesen letették az árkosi volt Agronómusházban létesítendő Székelyföldi Fejlesztési Kutatások Intézete és Európai Uniós Képzőközpont alapkövét. A magyarországi Heves testvérmegye küldöttsége a helyszínen átadta hárommillió forintos adományát. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke fontosnak tartja, hogy Kovászna megye felkészüljön az uniós csatlakozásra. Az ő közvetítésükkel jött létre a svéd Värmland tartománnyal kötött hármas együttműködés. Ennek folytatásaként a Kovászna–Heves–Värmland Kereskedelemfejlesztési Egyesület létrehozásán munkálkodnak. /Szekeres Attila: Letették az alapkövet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./
2005. október 1.
Vita alakult ki erdőügyben Tamás Sándor parlamenti képviselő és Valentin Ionascu megyei erdészeti igazgató között a polgármesterek szeptember 30-án tartott munkaülésén, Sepsiszentgyörgyön. Felvetődött a visszaszolgáltatandó erdők nagyszabású kitermelésének, valamint az erdei utak visszaszolgáltatásának kérdése. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke azért hívta meg az erdészeti igazgatót, mert több polgármester jelezte, amióta megszületett a legújabb restitúciós törvény, nagyszabású fakitermelés kezdődött a visszaadandó erdőkben. Tamás Sándor konkrét példákat is felhozott. /Szekeres Attila: Az erdőirtást nem tudják leállítani. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./
2005. október 19.
Két székelyudvarhelyi történész volt a vendége Sepsiszentgyörgyön a Megyei Könyvtár október 18-án tartott estjének. Hermann Gusztáv Mihály, az udvarhelyi városi könyvtár igazgatója bemutatta az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport évkönyveit, melyekben főként helytörténeti tanulmányokat közöltek. A csapat úgy állt össze, hogy hosszú szünet után 1999-ben hét frissen végzett történész került a városba, akiket fűtött a tenni akarás. Munkáikat kötetbe gyűjtötték. Hermann ismertette Náció és nemzet – Székely rendi nacionalizmus és magyar nemzettudat 1848-ig című kötetét, melyben a székely különállás gyökereit keresi, és a közösség fejlődését, a székely autonómia szűkülését követi. A kézdivásárhelyi születésű Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője, helytörténész a válogatásában és szerkesztésében megjelent, Született nyelvünkön… – A magyar anyanyelv dicsérete a XVII–XVIII. században című kötetet mutatta be. Ebben közel száz szerző írását helyezte el. Tulajdonképpen szöveggyűjteményről van szó, ismert, kevésbé ismert és ismeretlen szerzők mondják el, hogy miért írnak magyarul. /Szekeres Attila: A történelem vitatott sikere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./
2005. december 12.
December 10-én az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes felszólalásában kijelentette: többször is halálosan megfenyegették bocsánatot kér a lányától „hiszen talán először is azért ütötték őt a gazemberek, mert az én lányom”, fejtette ki Markó. Az RMDSZ elnöke politikai beszámolójában leszögezte: Románia még mindig az ellentétek országa. Példaként az októberi román–magyar együttes kormányülést említette, amely után négy nappal a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet. Markó mérleget készített az egyéves kormányzásról. A pozitívumok közé sorolta, hogy sikerült olyan jogi keretet kidolgozni a visszaszolgáltatás területén, amely példátlan a volt kommunista államokban. Eredménynek számít még több székelyföldi út megjavítása, az árvízkárosultak megsegítése és az egyházaknak juttatott több tízmilliárd lej, új iskolák létrehozása. Az észak-erdélyi autópálya kudarc, mert 2005-ben egy centimétert sem építettek az útból. Nem ment előre a kisebbségi törvénytervezet, késik a felekezeti oktatási törvény kidolgozása. Leszögezte: nem kezelhetik az RMDSZ-t a koalíció függelékeként. Kitért a Magyar Polgári Szövetség pártként való bejegyzési kezdeményezésére. A kisebbségi törvénytervezet kapcsán Szász Jenő egyre gyakrabban helyezkedik azonos álláspontra Gheorghe Funarral. Ebben a helyzetben a kérdés az, hogy folytatják-e a párbeszédre alapuló, megbékélés politikáját, vagy pedig teret engednek a szélsőséges nacionalistáknak. Toró T. Tibor, az RMDSZ-ben a maradék ellenzéket képviselő törvényhozó bírálta a szövetséget amiatt, hogy csak most terjesztették a parlament elé a kisebbségi törvénytervezetet. Szerinte a tervezet kidolgozásakor az RMDSZ sem az egyházakat, sem a civil szférát nem kezelte partnerként. Márton Árpád cáfolta, hogy ez lenne az első autonómiatörvény, emlékeztetett a kilencvenes évek elején beterjesztett tervezetre, és a Székely Nemzeti Tanács próbálkozásaira. Markó hiányolta, hogy Toró kizárólag belső okokkal próbálja magyarázni a kisebbségi törvénytervezet problémáit, és nem említi a román nacionalizmust. /B. T.: Nem a koalíció függeléke az RMDSZ Markó kategorikus üzenetet intézett Basescuhoz és a Demokrata Párthoz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ „Az elmúlt napokban kétszer ütötték-verték az én ragyogó lányomat, ezt a jóeszű, erős, szabad embert úgy, hogy visszhangzott tőle az ország. Ütötte egyszer két sötétben ólálkodó gazember, aztán rögtön utána ütni kezdte őt egy nekivadult politikus, több, a hírforrások versenyére hivatkozó senkiházi televíziós szerkesztő, és jónéhány, erkölcsöt és jóérzést nem ismerő újságíró. Magyarok is közöttük” – mondta az SZKT ülésén Markó Béla. „Én nem ilyen világért küzdöttem” – szögezte le Markó. Emlékeztetett: amikor az RMDSZ a jelenlegi koalíciót létrehozta, megegyezett az akkor már államelnök Traian Basescuval és a leendő miniszterelnök Calin Popescu Tariceanuval arról, hogy olyan kisebbségi törvényt fogadnak el, amely létrehozza a kulturális autonómia intézményeit. „Ennek az egyezségnek a felrúgása bizonyítja, hogy Románia továbbra is a nagy ellentétek és ellentmondások országa, amely a megbékélési politika, az integráció és a szélsőséges nacionalizmus éles alternatívái között vergődik – fűzte hozzá Markó. – Állóháború zajlik a tisztességes célok, a jogos közösségi követelések és a nacionalizmus, a szószegő politizálás között”. Markó megerősítette: az RMDSZ nem lép ki a koalícióból. „Lépjen ki az, aki az egyezséget megszegi” – fejtette ki. Rendkívül élesen bírálta Markó a romániai magyarság egységének megbontására törekvő csoportokat, főként a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ). Súlyos dolognak minősítette Markó azt, hogy „Szász a magyarság háta mögött Funarral fog kezet”, meg azt is, hogy a Magyar Polgári Párt felhívásban arra buzdítja a románokat, hogy írják alá minél többen az MPP-t támogató listákat, mert a párt bejegyzése esetén „az RMDSZ-nek vége”. Borbély László miniszter felhívta a figyelmet: amiatt, ami az utóbbi hónapokban a kisebbségi törvénnyel történt, megkérdőjeleződhet Románia EU-s tagsága is. A falu- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos anyagot Kerekes Gábor gazdasági alelnök terjesztette elő. A vitában felszólalók egyetértettek abban: Románia a rendszerváltás után elmulasztotta az ország vidékfejlesztési programját kidolgozni. /Bögözi Attila: Elnöki feddések a SZKT-n – kemény hangnemben a „csörtetőkről” és a „szószegőkről”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Puskás Bálint Zoltán elmondta, megalázó volt, hogy a szenátusban a kisebbségi törvénytervezet leszavazásakor örömujjongás tört ki. Abert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke kifejtette: nem működik a közintézmények vezetőinek cseréje. Konkrétan a művelődési igazgatóságot említette, ugyanis a Kovászna megyének juttatott pénzből /Szekeres Attila: Románia az ellentétek országa (Markó Béla). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
2005. december 31.
Demeter János, Háromszék megyei tanácselnök összegezte az eltelt esztendőt. Az év első felében aköltségvetési keretek szűkösek voltak, az év második felére rendeződött az anyagi oldal. A borvíz útja című projektet az Országos Fejlesztési Tanács finanszírozandóvá nyilvánította. Mintegy kilencmillió euró jön be Kovászna és Hargita megyébe fürdőtelepülések, valamint a Kovászna–Kézdivásárhely–Bálványos útszakasz felújítására. A Brassó és Hargita megyével közös projektjük, a 131-es megyei út korszerűsítése is fontos. Miniszteri látogatásra volt szükség, hogy a holtpontról kibillentsék a munkálatokat. A hulladékgazdálkodási ISPA-projektjüket szintén a finanszírozandóak közé sorolták. Hargita és Kovászna megyéből 111 helyi és két megyei önkormányzat partner ebben a tervben. Jó úton halad az Olt-mente településeinek vízellátását célzó projekt is. Most már azon dolgoznak, hogy Felső-Háromszéket is csatlakoztassák hozzá. Így a megye majdnem minden településén megoldódna a vízellátás. Nagyon fontos a kistérségi társulások létesítése. Az Európai Unió támogatja ezek létét, működését. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet székelyföldi fiókját még nem sikerült felavatni. Az ipari park ügye elakadt. A székelyföldi fejlesztési ügynökség létesítését megpályázta mind a három megye, s Kovászna megye nyerte meg. Ez tehát Sepsiszentgyörgyön lesz. /Szekeres Attila: Felkészülni a csatlakozásra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 31./
2006. január 18.
György Ervin prefektus korábban kiállt Nicolae Cirlanescu mellett, aki az elmúlt években sok borsot tört a magyar emberek és az önkormányzatok orra alá, aki gáncsolta a föld- és erdő-visszaszolgáltatást. Nemrégiben pedig Codrin Munteanuért állt ki a prefektus, aki szintén sok borsot tört a magyarok orra alá. /Szekeres Attila: Ezt is megértük. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./
2006. március 3.
Cziprián Kovács Loránd, a sepsiszentgyörgyi főiskola közigazgatási szakának tanulmányi igazgatója kijelentette, hogy már nyolc oktató hagyta el a főiskolát, közülük hatan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain tanítanak, egy Kolozsváron, egy meg Pécsett kötött ki. Legutóbb Márton Albert vált meg az egyetemtől, sikeresen versenyvizsgázott a Sapientia egyik oktatói állásásra. Fazakas József főigazgató nem látja veszélyeztetve az általa vezetett intézményt. A közigazgatás szak a BBTE karainak kihelyezett részlege /a három sepsiszentgyörgyi szak, a vállalat-gazdaságtan, a szolgáltatás-, turizmus- és kereskedelemmenedzsment, valamint a legújabb, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari menedzsment/. Fazakas József közölte, a gazdasági szakokat nem hagyta el egyetlen tanár sem. /Szekeres Attila: Agyelszívás erdélyi módra (Egyetem Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./
2006. március 18.
Március 17-én Sepsiszentgyörgyön bemutatták dr. Nagy Lajos Rétyről szóló monográfiáját /Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy/. A szerző egy életen át gyűjtötte az anyagot. Nagy Lajos Réty-kötetét Pozsony Ferenc Zabola-monográfiája mellett erdélyi módszertani útmutatóként értékelte Kónya Ádám. Kopacz Attila, a Médium Kiadó vezetője a szakmai mércén túl kivitelezés szempontjából is mértékadónak nevezte a monográfiát. Szerinte léteznie kellene egy szakmai grémiumnak, amely elbírálja, mely dolgozatok láthassanak nyomdafestéket, hogy valóban monográfiák jelenjenek meg. /Szekeres Attila: Mértékadó monográfia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./
2006. április 10.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) nyerte a magyarországi parlamenti választás első fordulóját a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt választási szövetsége előtt a pártokra leadott listás szavazatok alapján. A szavazatok feldolgozása után az MSZP 43,32, a Fidesz 42,17, az SZDSZ 6,25, az MDF 5,03 százalékot ért el. A Csurka István vezette Magyar Igazság és Élet Pártja és a Jobbik választási szövetsége a szavazatok 2,19 százalékát kapta. Az első fordulóban 66 egyéni választókerületben dőlt el a mandátumok sorsa. 32-t az MSZP, 29-et a Fidesz, 5-öt az MSZP és SZDSZ közös jelöltje nyert el. /Szekeres Attila: Az MSZP nyert, négypárti parlament lesz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./
2006. június 24.
Ötvenöt végzős ballagott június 23-án a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem közigazgatási és politikatudományi karának kihelyezett sepsiszentgyörgyi főiskoláján. Harmincan a magyar, huszonöten a román tagozatról, utóbbiak zöme hivatásos rendőr. Cziprián Kovács Loránd tanulmányi igazgató búcsúztatója után Antal Árpád András parlamenti képviselő, a főiskola volt oktatója mondott ünnepi beszédet. /Szekeres Attila: Elballagtak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./
2006. július 5.
Nem valami jó volt a hangulat Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum falain belül. Az idők folyamán négy beadványban fordultak panasszal a múzeumi alkalmazottak az intézmény fenntartójához, a megyei tanácshoz, de az önkormányzat mintha tudomást sem szerzett volna ezekről. Mi több, Kató Zoltán igazgató tevékenységének minősítésekor minden évben megadták a maximális pontszámot. Aztán robbant a bomba: a Krónika napilap május 11-i számában az alkalmazottak egy csoportja névtelenül nyilatkozott az igazgató ellen. Ugyanott a megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy Kató Zoltán mandátuma lejárt, és belső ellenőrzés folyik a múzeumban: kivizsgálják, hogyan gazdálkodott az igazgató a közpénzzel. Az intézményben alkalmazottak nagy része fél az igazgatótól. Az alkalmazottak képviselője, aki a külvilág felé nem vállalta nevét, a kollégáktól összegyűjtött panaszok lajstromát írásban adta át a Háromszéknek. A néprajzi részleg vezetője, Szőcsné Gazda Enikő viszont vállalta szavait. Elmondta, hogy két évvel ezelőtt az igazgató lebontatta a néprajzi alapkiállítást, s azóta is üresen tátong a terem. A múzeum közben pályázott vitrinekre és bábukra. Erről a részlegvezető nem tudott, s csodálkozására névre szóló levelet kapott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától (NKÖM), amelyben elszámolás-kiegészítést kértek, ugyanis nem értették a múzeum elszámolását. A levélből tudta meg, hogy őt tüntették fel pályázati felelősként. Gazda Enikőnek van még egy rossz élménye. Két nappal azután, hogy műtét után hazakerült, az igazgató rátelefonált, 24 órán belül legyen meg egy pályázattal. Betegen ezt természetesen visszautasította. Jelenleg fél vitrinek tátonganak a kiállítóteremben. A tárgyakat nincs, aki konzerválja, mert a konzervátorokat odatették leltározni. Az igazgató nem állt szóba a munkatársakkal, csak levelezett velük. Az alkalmazottak képviselője által a szakemberektől összegyűjtött panaszok között szerepel az épület állagának fokozatos romlása, anyaghiány az amúgy is korszerűtlen konzerváló-laborban, irodák megszüntetése. Az igazgató kisajátította a múzeum szolgálati gépkocsiját, öt év alatt háromszor cserélte le az adminisztrációs személyzetet, kiállítótermeket számolt fel. Kató Zoltán nem volt hajlandó nyilatkozni addig, amíg kezébe nem kerül az ellenőr jelentése. Közölte, lejárató kampány folyik ellene, de nem tagadja, hogy vannak bizonyos feszültségek. Megszűnt az Acta (a Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve), az igazgató állítja, nem ő szüntette meg az Actát. /Szekeres Attila: Zűr a Székely Nemzeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2006. július 6.
Július 5-én a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt a Finn–Magyar–Erdélyi–Svéd Művészeti Szimpózium immár hetedik, Kapocs névre keresztelt kiállítása. A tárlat anyaga huszonhárom művész részvételével Sugásfürdőn szervezett alkotótábor termése. A Magyar Rézkarcolók Társasága, a hazai Forte Grafikai Műhely főleg magyar képzőművészei és bukaresti grafikusok, összesen hatvan magyar és román művész grafikai vándorkiállítása nyílt meg július 5-én Árkoson, az Istálló Galériában, Baász Orsolya szervezésében. Siklódy Ferenc csíkszeredai grafikus elmondta, Budapest, Bukarest és Vajdahunyad után érkeztek a művek Árkosra, ahonnan ősszel Csíkszeredába, majd Ploiesti-re vándorolnak. /Szekeres Attila: Képzőművészeti tárlatok nyíltak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./
2006. szeptember 5.
A Maksai Napok fő attrakciója a község új címere volt. Maksa címere igényesen hímzett zászlón is látható volt. A címer utal a székelység hon- és határvédelmi történelmi küldetésére. Összességében címertanilag is példaértékű Maksa címere, dicséret illeti az ötletgazda dr. Kerekes Jenőt és a kivitelezőt, Szekeres Attilát. A Maksai Napokon több tucat kulturális, szórakoztató és sportrendezvény volt. /Sylvester Lajos Címeres lobogó Maksán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./
2006. szeptember 20.
Megosztottan nyitották meg az új tanévet Sepsiszentgyörgyön a református osztályok. Ezúttal nem vonult fel a vártemplomba minden osztály, csupán a Református Kollégiumban működők, a Váradi József Általános Iskolában még létezőek a szemerjai templomban hallgatták Isten igéjét. Ott voltak az ötödikesek, hetedikesek és nyolcadikosok, hatodik osztály nincs, azt tavaly testületileg a Református Kollégiumba íratták. Hivatalosan nincs református első osztály. Ezennel a Váradi Iskola megszabadítja magát a reformátusoktól. Addig lesznek, amíg az idei másodikosok kifutnak. A szemerjai templomban az évnyitó istentiszteleten elhangzott: megpróbálnak bennünket szétszakítani, ami jó volt, azt elrontani. A lelkipásztor óva intette a kisdiákokat attól, hogy olyan ,,megmutatós” emberek legyenek. /Szekeres Attila: Megosztottan. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./
2006. szeptember 27.
Bod Péter nevét viseli ezentúl a megyei könyvtár, döntött szeptember 26-án a megyei önkormányzat. Kiss Jenő igazgató javaslatára a Kovászna Megyei Könyvtár februárban kérte az intézményfenntartó megyeházát, változtassa nevét Bod Péter Megyei Könyvtárra. /Szekeres Attila: Bod Péterről nevezték el (Megyei könyvtár). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./
2006. november 6.
Hetedik alkalommal tartottak megemlékezést a barcaföldvári fogolytábor magyar áldozatainak emlékmű-együttesénél november 4-én, a nemzeti gyásznapon. A cudar időjárás, hóvihar ellenére is összegyűltek a Hídvég és Földvár közötti emlékhelyen, ahol 1944-45 között több mint hatezer ember raboskodott, s szemtanúk vallomása szerint közülük mintegy ezren odavesztek. Az emlékmű talapzatánál tíz koszorút helyeztek el, elsőként a bukaresti magyar nagykövetség képviselői. Nagy János hídvégi református lelkész köszöntőjét követően elődje, Ungvári Barna András uzoni lelkipásztor, az emlékmű és a megemlékezések ötletgazdája, a rendezvény főszónoka tematikus beszédei sorát ezúttal a fogoly orvosokra való emlékezéssel folytatta. Pap Béla és Víg Gábor egykoron a nehéz körülmények között is igyekezett enyhíteni fogolytársai szenvedésén. Bálint László református lelkész a Példabeszédek könyvéből idézett: ,,az igazság felmagasztalja a nemzetet, a bűn pedig gyalázatára van a népeknek”. Az ’56-os magyarországi forradalom jubileumán az igéből párhuzamot vont az anyaországi eseményekkel, továbbá egy rokona, egykori földvári fogoly, a feldobolyi Bács Lajos visszaemlékezéseiből elevenített fel részleteket. /Szekeres Attila: A bűn gyalázata (Megemlékezés Földváron). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./
2006. november 10.
Székelyföldi fejlesztési régió létrehozása 2013 előtt lehetetlen – derült ki a Kis régiók – nagy tervek című, a Horizont Egyesület és a megyei tanács által az árkosi Európai Tanulmányi Központban tartott tudományos tanácskozáson. Ugyanis az ilyen gazdasági régiók átalakítása az Európai Unió tervezési időszakában – azaz 2007 és 2013 között – lehetetlen. Azt az új időszak kezdése előtt két évvel kezdeményezni kell Brüsszelben – fejtették ki a magyarországi szakemberek. A tanácskozás Háromszék két testvérmegyéje, a magyarországi Heves és a svédországi Värmland tartomány területfejlesztési szakemberei bevonásával zajlott. /Szekeres Attila: Ezt a vonatot lekéstük (Székelyföld mint régió). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./
2006. november 20.
Újra a törvényszéket járja a Bikfalvi Közbirtokosság. Már tucatnyi peren túl van, de még távol áll attól, hogy jussát megkapja. Területeinek tetemes része Bodza-vidékre esik, s gáncsoskodás gátolja vagyona visszaszerzését. /Szekeres Attila: Ismét gáncsolják (Bikfalvi közbirtokosság). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./
2006. november 25.
Nem számolják fel a sepsiszentgyörgyi és zaláni katonai egységeket, mint ahogy korábban szó volt róla, sőt, felújítják, korszerű eszközökkel felszerelik azokat, hisz NATO-kompatibilis erőket képeznek ki itt jövő év októberétől – jelentette ki Sorin Frunzaverde védelmi minisztert, aki november 24-én Háromszékre és Hargita megyébe látogatott. A tárcavezető Gheorghe Marin admirális, a román hadsereg fővezérkari főnöke és Ioan Ciupei tábornok, a Constantin Prezan marsallról elnevezett erdélyi hadtest parancsnoka társaságában érkezett a sepsiszentgyörgyi Ciresoaia hegyivadász-alakulathoz. A Háromszék napilap érdeklődésére, hogy miért éppen itt, a térségben létesítik e különleges katonai egységeket, a miniszter kitérő választ adott. Arra a kérdésre, hogy nőni fog-e az állomány, azt válaszolta, körülbelül ugyanakkora marad, mint eddig volt. Arra, hogy látogatásának időzítése kapcsolatban áll-e az egyes székelyföldi önkormányzatok általi, az autonómia-referendum kiírásáról szóló határozatok elfogadásával, nemleges választ adott. A védelmi miniszter tárgyalt még Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel és György Ervin kormánymegbízottal. Előhozta, hogy egyes, a tárca tulajdonában levő területeket felajánlana lakásépítés céljára, de azzal a kikötéssel, hogy a hadsereg is részesüljön azokból: ugyanis a terület az övék. /Szekeres Attila: Virulnak a kaszárnyák (A védelmi miniszter Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./ Minden bizonnyal Székelyföldön van a lakosság számához viszonyított legnagyobb katonai jelenlét. A hadügyér tagadja, hogy ennek valami köze lenne az autonomista mozgalmakhoz, de azért tisztán látszik, a román központi hatalom bebiztosítja magát a többségében magyarok lakta vidéken. Az országban máshol katonai egységeket szüntetnek meg, s az ingatlanokat az önkormányzatok tulajdonába juttatják, Székelyföldön erről szó sincs. Egy időben még arról volt szól, hogy felszámolják a sepsiszentgyörgyi és a zaláni alakulatokat. A városháza már tervezte, mivel népesíti be az ingatlant. Háromszék megye szívében, Sepsiszentgyörgyön van a hatalmas csendőrlaktanya, amelyből a kötelező katonai szolgálat felszámolása után tiszt- és altisztképző központot varázsoltak. A helyőrségen kívül egyelőre száz idegen csendőr befogadására képes, de a jövő évi költségvetésbe belefoglalták az épületegyüttes befejezését és felszerelését, s akkor már kétszáz idegen csendőr tartózkodhat itt állandó jelleggel. A csendőrség fegyvernem katonai jellegű rendőri erő. Ezek beékelt állások, mint a csíkszeredai dandár is. A Hargita és Kovászna megyeiek a brassói dandár számára képeznek ki NATO-erőt… /Szekeres Attila: Erődemonstráció Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./
2006. december 11.
Az utóbbi napok eseményei – magyar nyelvű táblák elhelyezése, majd eltávolítása, két magyar adjunktus törvénytelen elbocsátása, szimpátiatüntetések – után biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. December 11-én biztonsági kamerát és számkódos beléptető rendszert szereltek a rektorátus bejáratához, továbbá megkettőzték a belső őrszolgálatot. /Szekeres Attila: Biztonsági intézkedések a kolozsvári egyetemen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./
2006. december 16.
Tíz évvel ezelőtt jelent meg először a Történelmünk című független kulturális-történelmi folyóirat Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi történelemtanár szerkesztésében és kiadásában. A később Történelmi Magazinra keresztelt lap célja ,,a helyes magyarságtudat erősítése”. A folyóirat évi tíz alkalommal jelenik meg – nyári vakáció idején szünetel – negyven színes oldalon. Független és nemzeti elkötelezettségű kiadvány – írta Kádár Gyula a decemberi lapszám beköszöntőjében -, épp ezért nem kapott támogatást, az anyaországtól, de az RMDSZ által ellenőrzött alapítványoktól sem. „Múltunk ismerete, megbecsülése, kultúránk szeretete, vallásunk, anyanyelvünk tisztelete nyújtja azt az erkölcsi erőt, tartást, amely révén erdélyi magyar nemzeti közösségünk képes lehet arra, hogy kiharcolja mindazon jogokat, amelyek megilletik mint őshonos, ezer éven át államot szervező, fenntartó és védelmező népcsoportot” – olvasható a beköszöntőben. /Szekeres Attila: Tízéves a Történelmi Magazin. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./
2007. január 19.
Gőzerővel folyik a készülődés az augusztus 17-20-a közötti Háromszéki Magyarok Világtalálkozója nagyszabású eseménysorozatra, melynek a maksai Óriáspince-tetőn tartandó központi rendezvényére mintegy százezer főt várnak. A szervezők január 18-án a háromszéki magyar polgármesterekkel találkoztak az árkosi Európai Oktatási Központban, és a helyi önkormányzatok közreműködését kérték a szervezésben-lebonyolításban, illetve a létesítendő emlékhely elkészítésében kalákával. Az ötletgazda Demeter János megyeitanács-elnök elmondta, a rendezvénysorozatnak szellemi üzenete van, újra birtokba kell venni a szülőföldet. Imreh-Marton István, a főszervező Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója kifejtette: a háromnapos esemény célja a háromszéki öntudat erősítése, az elszármazottak és itthon élők közötti kapcsolatok ápolása. Az ismertetett program szerint első nap, augusztus 17-én, pénteken megyeszerte minden egyes település saját rendezvényekkel köszönti hazatérő és otthon élő fiait, lányait, valamint vendégeit. Szombaton a kistérségek ünnepeit tartják a régióközpontokban: Baróton, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Vasárnap a megye ünnepe lesz. A központi rendezvény helyszíne a Maksa fölötti Óriáspince-tető, ahonnan Erdővidék és Kommandó kivételével teljes Háromszék belátható. Délután felavatják az alkalomra létesítendő emlékhelyet, kiosztják a Pro Comitatu Covasnae-díjakat, majd reprezentatív kultúrmaraton keretében Háromszék kiemelkedő művészei lépnek fel. Este a Szörényi Levente négy történelmi rockoperájából összeállított Egy a nép, egy a magyar című produkció zárja a programot. Hétfőn, augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön a közönség figyelmébe ajánlják a perkői búcsút, este pedig az egykori lármafákra emlékeztető rendezvénnyel zárják a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját: az összefogás jelképeként minden település magaslatain őrtüzeket gyújtanak. Az Óriáspince-tetőn kialakítandó emlékhely látványtervét Damokos Csaba képzőművész ismertette. A tervet Zakariás Attila építésszel közösen készítették: egyfajta napábrázolás, bronzkori sírhalom körül a napkorongot jelképező tizenkét oszloppal, melyektől kifelé kőösvények rajzolják ki a lángnyelveket (ezek megközelítőleg Háromszék térképét vetítik a terepre), végeiken egy-egy kőoszlop jelképez egy-egy települést. Az oszlopokra a falu vagy város jeles szülötteinek nevét vésik fel. Úgy képzelik, hogy minél több településről származó anyagból állítsák össze: az emlékhelyet. /Szekeres Attila: Kalákával a világtalálkozóért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./
2007. január 20.
A Székely Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi főépülete előtt elhaladónak feltűnik az új kapu. A régi elkorhadt, a kapulábak eltörtek, így teljesen kicserélték. A fa részt a Haszmann-fivérek az eredeti rajz szerint kifaragták. Más is történt, mondta el Vargha Mihály, a múzeum megbízott igazgatója, a tél beállta előtt kijavították a tetőzetet, kitakarították a padlást. Boér Hunor szerkesztésében megjelent a 2006-os Acta, ezúttal mint a Székely Nemzeti Múzeum és a Délkeleti Intézet évkönyve. (Utoljára a 2000-es Acta jelent meg az SZNM kiadványaként.) /Szekeres Attila: Él a múzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./
2007. február 19.
A pap csak gondozza a hívek lelkét, a politizálást meg bízza az RMDSZ-re, ez volt a lényege az SZKT ülésének. Összefogással három helyet is megszerezhetne az erdélyi magyarság az Európai Parlamentben, de széthúzással lehet, hogy egyet sem. /Szekeres Attila: Jól jönne a hideg zuhany? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./
2007. március 7.
Vargha Mihály képzőművész személyében új igazgatója van a Székely Nemzeti Múzeumnak. Kató Zoltán lemondását követően tavaly augusztus 19-én megüresedett tisztségre március 6-án tartották a versenyvizsgát. Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár vezetője, megbízott múzeumigazgató öt évre szóló tervet nyújtott be, melynek lényege a mielőbbi megerősítés: egyrészt az infrastruktúráé, másrészt szimbolikus jelentésű. Fontosnak tartja a gyűjtemények korszerű átrendezését. /Szekeres Attila: Vargha Mihály a múzeumőr. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2007. április 4.
Az RMDSZ-es tanácstagok elsöprő többségének szavazatával a megyei közgyűlés elfogadta az önkormányzat részvételét a Kovászna Megyei Gazdasági és Területfejlesztési Egyesületben. A fejlesztési ügynökségként létrehozandó egyesületet tervek szerint a megyeházán kívül a sepsiszentgyörgyi és a kovásznai, továbbá 35 községi önkormányzat alakítja meg. Demeter János és Vajda Lajos, a megyei tanács elnöke, illetve alelnöke az egyesület hasznát ecsetelték. Elmondták, ez nem háromszéki találmány, máshol már jól bevált, például Temes megyében már 1999 óta. Kifejtették, 2000-ben egyetlen programban sem vettek részt önkormányzatok, ehhez képest idén 160 projekt fut. A községeknek nincs lehetőségük a pályázatok menedzselésére, a tervek elkészíttetésére, a közbeszerzések lebonyolítására, ezért szükséges az egyesület, mely uniós pénzek lehívásához nyújt segítséget. A csatlakozási határozatot még 37 helyi tanácsnak is el kell fogadnia, aztán megtarthatják az alakuló közgyűlést. /Szekeres Attila: Letették az alapkövét (megyei fejlesztési egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
2007. április 7.
Az augusztus 17-20. közötti nagyszabású rendezvény, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából felavatandó emlékpark kialakításához szükséges kéthektáros területet birtokba veszi a megyei önkormányzat. A közgyűlés határozatot hozott arról, hogy az építkezés idejére Maksa község magánvagyonából megyei köztulajdonba utalják a legelőrészt. A Damokos Csaba designer és Zakariás Attila építész által tervezett emlékhelyet eredetileg az Óriáspince-tetőn szerették volna berendezni. Az emlékhely lángsugarú, szabálytalan napot ábrázol, melynek végei nagyjából a megye térképét rajzolják ki. A szakemberek közbeléptek, mivel a tetőn bronzkori halomsír található. Ezért más helyszínt jelöltek ki mintegy háromszáz méterrel lejjebb. Még jobb is, mint az eredeti hely – mondotta Demeter János, a megyei tanács elnöke -, hiszen a főútról is jól látható. /Szekeres Attila: Lennebb lesz az emlékhely (Háromszéki magyarok világtalálkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
2007. április 18.
A háromszéki önkormányzat évek óta próbál a dél-tiroli autonóm tartománnyal együttműködési kapcsolatot kialakítani, a nyitás első jele csak most érkezett: a Római Szerződés aláírásának ötvenedik évfordulójához kötődő rendezvények keretében a dél-tiroli Trentóban nemzetközi konferenciát tartottak Európa határai és a régiók címmel, melyre a dél-tiroli kormány meghívta a megye tanácselnökét is. Demeter János előadásában Háromszéket, a székelyföldi regionális és autonómiatörekvéseket mutatta be. Dél-Tirolban tapasztalható, hogy tényleg jobb ott az élet, és láthatja a fantasztikus fejlődést. Demeter János javasolta a dél-tiroli elnöknek, hogy Romániából hívjanak meg fiatal politikusokat, közéleti embereket, magyarokat, románokat egyaránt, hogy megtapasztalhassák, miként működik egy autonómia, hátha így csökkenteni lehetne az üggyel szembeni idegenkedést. Különben a tartomány alelnöke tagja az Európai Régiók Bizottságának, tehát ott kollégája Demeter Jánosnak, s már tárgyaltak arról, a különböző autonóm területekről származó képviselőket hívják meg Háromszékre, a témában szervezendő szakmai konferenciára, hogy mondják el tapasztalataikat. /Szekeres Attila: Dél-Tirol nyit felénk (Székelyföldi Autonómia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./
2007. április 28.
Április 27-én megkezdődtek a Szent György-napok, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere megnyitotta a vásárt, és kiemelten a kézművesvásárt. A Kelemen Antal vezette rétyi Kováts András Fúvós Egyesület zenekara szolgáltatta a térzenét. Este volt a P. Mobil-koncert. /Szekeres Attila: Tegnaptól áll a bál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./
2007. május 15.
Sepsiszentgyörgyön a városházára belépőt Arany János bronz mellszobra köszönti. Albert Álmos polgármester elmondta, az alkotás a Kárpát-medencei Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány és a Pro Concordatia Populorum Lovagrend adománya. Időlegesen áll a városházán, a szobrot az Arany János utca bejáratához állítják fel a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának keretében, ugyanis száz éve van Arany János utca a városban – mondotta az elöljáró. /Szekeres Attila: Arany-szobor Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./
